UT és ET korróziós vizsgálatok csővezetékeken és palástfelületeken

UT és ET korróziós vizsgálatok csővezetékeken és palástfelületeken

Üzemelő ipari szerkezeteknél a korrózió az egyik legkomolyabb műszaki probléma, ezért a korrodálódásra hajlamos berendezéseket időközönként ellenőrizni kell.

Az ellenőrzéseket hatékony vizsgálati módszerrel és berendezéssel kell elvégezni, hogy nagyobb méretű berendezések is jól karbantarthatók legyenek, és hatásos legyen a megelőző tevékenység. A cél tehát olyan módszert találni, amely termelékeny és a döntéshozóknak megfelelő dokumentációt ad a gyors és hiteles döntéshez illetve a hosszabb távú állapotmegfigyeléshez.

 

Az egyik megoldás az ultrahangos vizsgálattechnológia, melynek lényeges eleme a vizsgálófej és a vizsgálandó felület közötti folyamatos vizsgálóközeg-csatolás (víz, viszkózus gél vagy paszta) biztosítása, ami akár függőleges felületen is képes fenntartani a hatékony hangátvitelt a vizsgálófej és a vizsgált anyag között. A folyékony állagú csatolás kiküszöbölésére az utóbbi években kifejlesztették a lágy gumicsatolást az ultrahangos hengerszkenner segítségével. Így egyszerre 100-150 mm sávszélesség letapogatására van lehetőség. A sávtávolságok pontos tartását a felület megjelölése és a vizsgálókocsira felhelyezhető lézeres útvezető segíti.

 

Ultrahangos hengerszkenner

 

Ezzel a különleges ultrahangos vizsgálati módszerrel és a hozzá fejlesztett regisztrációs (jelfeldolgozó) szoftverrel már sokkal hatékonyabban lehet felületeket vizsgálni és kiértékelni, de még mindig nem nyújt megoldást nagy felületen történő, helyszíni vizsgálatokra. A teljesítmény növelésének érdekében egy másik vizsgálati eljárás alkalmazandó, aminek a segítségével jóval nagyobb felületet is le tudunk egyszerre tapogatni.

 

Az örvényáramos vizsgálati módszerek között van egy speciálisan erre a célra kifejlesztett motorizált síkszkenner rendszer, mellyel jóval nagyobb felületet tudunk vizsgálni egyszerre, mivel több (akár nyolc) örvényáramos szonda párhuzamos kötésére van lehetőség, így a vizsgálati sávszélesség 300 mm-re növelhető. A vizsgálati elv lényege, hogy a korrózió által okozott keresztmetszet-változásnál sűrűsödni fognak a mágneses erővonalak, megváltozik a mágneses tér permeabilitása, ez használható a hibák kijelzésére.

 

 

Hiba kimutatása örvényáramos szonda segítségével

 

Tartályok korróziós vizsgálata

Egy álló tank részei a palást, a fenék, a kifolyó csonkok és csővezetékek, illetve ezek hegesztési varratai. Minden elemnek van a tárolt közeggel és a környezettel is érintkező felülete, melyeknek lehet erősebb vagy gyengébb korróziója, mindet szükséges vizsgálni. A SLOFEC (Saturated Low Frequency Eddy Current) néven is ismert alacsonyfrekvenciás örvényáramos vizsgálatot ajánljuk, hiszen gyorsabb és a vizsgálati eredményekben jól elkülönülnek a külső és belső felületekről érkező hibák.

A legnagyobb felületek a paláston és a fenéklemezen vannak, egyes tartályoknál akár több ezer négyzetmétert tesznek ki. Elsősorban a fenéklemez teljes felületének letapogatására kell koncentrálni, mert ott a leggyakoribb a korrózió. Itt vannak olyan holt zónák, amelyek a nagyobb szkennerekkel nem elérhetők, erre a problémára kitűnő megoldás a cikk elején bemutatott ultrahangos hengerszkenner.

A csővezetékek vizsgálata is nehézkes, mert általában szigeteléssel vannak burkolva, ezért csak belső szkennerrel lehet a felületet letapogatni. Problémát jelent a belső szkenner csőbe való bevezetése, meghajtása és áramellátása is, de erre is létezik megoldás.

 

Hibatérkép segíti az állapotellenőrzést

A vizsgálati rendszer óriási előnye, hogy a kiértékelési metódus és a működtető szoftver azonos minden szkenner esetében, így „csak” a szkennereket kell az adott felülethez alakítani.  A 300 mm-es csíkokban készült felületfelvételeket a szoftver egyesíti, így teljes hibatérkép készül az egész tartályfenékről vagy palástról.

A hibatérképen színek jelzik a detektált hibák mértékét, illetve elhelyezkedését a lemez egyik vagy másik oldalán. Az elkészült lemeztérképek alapján érzékelhető a tartály állapota, és kijelölhető a javításra kerülő felület. A lemezfelületek mellett a hegesztési varratok állapota is megvizsgálható. Erre külön szondacsoport áll rendelkezésre, amely a varratok teljes felületét képes letapogatni.

Az elvégzett vizsgálatokról digitális jegyzőkönyv készül, az ebben eltárolt vizsgálati jelek felhasználhatók a következő időintervallumokban (1-5 év) és a megismételt vizsgálatok során keletkezett eredmények összehasonlíthatók az előző adatokkal, így követhető az idő során változó, általában növekvő korrózió. Az állapotfelügyeleti szakemberek számára ez a legbiztosabb módszer, így adott ipari szerkezetről pontos, tervezhető információjuk lesz és megelőzhetővé válik a váratlan káreset, tönkremenetel.

 

Szerző: Szilágyi Gergely

 

A cikk anyaga a 2017 évi Balatoni Ankéton szakmai előadás formájában is elhangzik majd.

 

A technológiáról vagy a kapcsolódó eszközökről bővebb tájékoztatásért keressen minket elérhetőségeinken: 06 1 420 5883 vagy info@grimas.hu